Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszereket (úgynevezett citosztatikumokat), illetve más vegyi anyagokat alkalmaznak, hogy elpusztítsák a daganatsejteket, vagy megállítsák azok növekedését és osztódását. A cél a lehető legtöbb ráksejt elpusztítása a legkevesebb kárt okozva a test egészséges sejtjeiben.

A sugárkezeléstől eltérően a kemoterápiás gyógyszerek nemcsak helyileg, hanem a test egészében fejtik ki hatásukat. Ezeknek a kezelésnek ezért az a jelentőségük, hogy olyan sejteket is el képes pusztítani, melyek a kiindulási daganattól távol sodródtak a szervezetben és azokat így a műtét vagy a radioterápia nem érheti el. Tüdőrák esetén a kemoterápiát esetenként a műtét előtt is alkalmazzák, hogy csökkentsék a daganat méretét, mielőtt műtétre kerül sor.

Klinikai onkológus szakorvos tervezi meg és hangolja össze a kemoterápiás kezeléseket. A kemoterápia adagja és a kezelés hossza betegenként eltérő, a kemoterápiát rendszerint „ciklusokban” adják, amikor is a gyógyszert egy vagy több napig alkalmazzák, majd az adagot 1-2, vagy esetenként 3-4 hetenként megismétlik, általában 4-6-szor.

Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, mellékhatásokat is okozhatnak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.

A kemoterápia mellékhatásai az alkalmazott gyógyszer-kombinációtól és a kemoterápiás kezelés hosszától függően eltérőek lehetnek. Jelentkezhet émelygés vagy hányás, hajhullás (általában átmeneti), fáradtság, amit gyakran vérszegénység (alacsony vörösvérsejtszám) okoz. Az émelyégés, illetve a hányás is okozhat fáradtságérzetet, és fontos, hogy a beteg (ha lehet) sokat aludjon és tápláló ételeket egyen a kemoterápiás kezelés ideje alatt. Dietetikus segíthet olyan ételek kiválasztásában, melyek táplálóak és émelygéssel küzdő betegek számára is alkalmasak.

Előfordulhatnak fertőzések, különösen légúti, gyomorbélrendszeri és húgyúti fertőzések, melyek a kemoterápia fehérvérsejt csökkentő hatása következtében fordulnak elő. A fehérvérsejteknek a fertőzések leküzdésében van szerepük, és ha kevés van belőlük, a szervezet kevésbé képes legyőzni a fertőzést okozó baktériumokat és vírusokat. Vérzés és véraláfutás is jelentkezhet, mivel a kemoterápia csökkenti a vérlemezkék számát, melyeknek a vérzés megakadályozásában és a véralvadás elősegítésében van szerepük.

Kapcsolódó cikkek:
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai

Új gyógymódok – célzott biológiai terápiák

A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését gátló gyógyszerek célpontjai elsősorban a daganatsejtek felszínén megtalálható jelfogó molekulák, receptorok, vagy azokhoz kötődő molekulák, melyek a daganatsejtek „halhatatlanságáért”, fokozott osztódásáért, áttétképző hajlamáért felelős sejtműködéseket indítanak el. A célzott biológiai terápiás gyógyszerek ezeket a sejtműködéseket függesztik fel. Mivel ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteken fejtik ki hatásukat, az egészséges sejteket alig károsítják, mellékhatásaik csekélyek, a beteg életminőségét általában jelentősen javítják.

Különböző betegek eltérő daganatai a célzott terápiákra eltérően reagálnak. Egyesekben olyannyira hatékonyak, hogy még áttétes stádiumokban is korábban nem remélt, hosszabb távú túlélést képesek biztosítani.

Ahhoz, hogy ezek a modern célzott terápiák nagy hatékonysággal legyenek alkalmazhatók, meg kell találniuk az orvosoknak azokat a betegeket, akik esetében a tervezett gyógykezelés várhatóan hatékony lesz. Ezeknek a gyógyszereknek a segítségével ugyanis célzott, személyre szabott gyógyítást lehet végezni. Nagy jelentősége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak, aki a diagnosztika legmodernebb fegyvertárát felvonultatva molekuláris vizsgálatok segítségével határozza meg, hogy mely beteg esetében mely célzott biológiai terápia alkalmazható/alkalmazandó.

Érújdonképződés gátló kezelés

A klinikai vizsgálatok eredményei szerint az érképződés-gátlóval kiegészített gyógyszeres kezeléssel lehet elérni ma tüdőrákok esetében a leghosszabb túlélési eredményeket.

Az érképzés gátlás az új daganatos erek képződésének akadályozását jelenti azáltal, hogy elvágja a daganat tápanyag-utánpótlását biztosító érhálózatot. A daganatnak éppannyira szüksége van ugyanis érellátásra, mint egy hadseregnek az utánpótlásra. Ha a daganat érellátását megszüntetjük, azaz megszakítjuk az utánpótlási útvonalakat, a daganat tápanyag hiányában “éhezik”, majd sorvadni kezd.

2007 óta Magyarországon is elérhető tüdőrákos betegek számára az érképződést gátló kezelés, mely specifikusan megköti a daganat által termelt érnövekedést előidéző anyagokat, ezáltal megakadályozza a daganat érképzését. Az új erek képződése megáll, a daganat nem tud tovább növekedni, elkezd visszafejlődni.

Az érképződést gátló gyógyszer korszerű, célzott onkológiai kezelést tesz lehetővé. Nincsenek a kemoterápiára jellemző mellékhatásai, a hatásmechanizmusából adódóan más jellegű mellékhatásai vannak, amiket a kezelőorvos nyomon tud követni a gondozás során. Érképződést gátló kezelés infúzióban kerül beadásra, 3 hetenként adagolva.

Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) gátló kezelés

A normál, egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kutatók a közelmúltban ennek a kórosan fokozott sejtműködésnek a hátterében több daganat esetében ― így a tüdőrákok egy részénél is ― olyan molekuláris eltéréseket találtak, melyek terápiás célpontként is felhasználhatók.

A sejteknek szabályozó mechanizmusra van szükségük ahhoz, hogy a bennük zajló folyamatok mindenkor a belőlük felépülő szervek, illetve a szervezet egészének normális működését biztosítsák. Ezek a szabályozó mechanizmusok azon alapulnak, hogy egyes sejtek jelátvivő molekulákat termelnek, melyeket más sejtek receptoraik segítségével érzékelnek. Amennyiben a receptorhoz egy ilyen jelátvivő molekula kapcsolódik, az aktivált a receptor bonyolult kémiai folyamatok sorát indítja el. A végeredmény a sejt működésének megváltozása, melyet sejtválasznak nevezünk. A válasz különféle sejtaktivitás lehet, például sejtosztódás (reprodukció), vagy sejthalál.

Az epidermális növekedési faktorok (EGF) ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jelátvivő molekulái. Az EGF a sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorhoz kötődik. Ennek a receptornak a neve: humán epidermális növekedési faktor receptor (EGFR).

Ma már rendelkezésünkre állnak olyan célzott, biológiai gyógyszerek, melyek blokkolják az EGFR-t. A receptor gátlásával elérhető, hogy a daganatsejtek szaporodása, a daganat növekedésének üteme lassuljon/leálljon. Ugyanakkor, mivel az EGFR jelentősen nagyobb mennyiségben található a rákos sejteken, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.

További előnye a kezelésnek, hogy napi egyszeri tabletta formájában szedhető, így kórházi kezelést nem igényel, jelentősen javítva a betegek életminőségét, akik így munkájukat, megszokott napi tevékenységüket folytathatják. A kemoterápiákhoz képest a betegek a kezelést jól viselik, ugyanis a gyógyszer mellékhatásai enyhék és átmenetiek. Ez a célzott biológiai kezelés új reményt ad az előrehaladott tüdőrákok eddig rendkívül aggasztó kimenetelének javításában.

Ahhoz, hogy az EGFR-gátló kezelés nagy hatékonysággal legyen alkalmazható, ugyancsak meg kell találni azokat a betegeket, akik esetében a kezelés várhatóan eredményes lesz. Ebben szintén nagy felelőssége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak. Ezek a vizsgálatok ma már a rutin patológiai diagnosztika részét képezik. A tesztek a beteg szervezetéből már korábban eltávolított szövetmintákon történnek, így további megterhelést a beteg számára nem jelentenek.

Kapcsolódó cikkek:
További részletes információk a daganatos érképződés gátlásáról