Férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső, és a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai szerint Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) következtében. Többek között ennek megmagyarázására kérte a Medical Tribune orvosi szaklap dr. Tolnay Edinát, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet orvosigazgatóját, aki az interjúban az új biológiai terápiákról és a tüneti kezelések fejlődéséről is beszélt.
– A statisztikák azt mutatják, hogy ahol megszigorították a nyilvános helyen való dohányzást, ott lényegesen csökken a dohányosok és a dohányzás okozta betegségek száma. A korlátozás a nemdohányzók védelme szempontjából is nagyon fontos, hiszen a passzív dohányzás ugyanúgy rákot és COPD-t okozhat. Egy évszázadok óta megtűrt és hatalmas gazdasági hasznot hordozó szer betiltását viszont nem látom megvalósíthatónak – fogalmazott az interjúban dr. Tolnay Edina.
Az orvosigazgató úgy látja, valószínűleg a szakma kommunikációs hibája is – Európa-szerte, de Magyarországon különösen –, hogy nem tudja ezeknek a betegségeknek a valódi jelentőségét megfelelően prezentálni a nagyközönség, az alapellátás és a politika felé. Az is közrejátszhat, hogy a tüdőrák kezelése kevésbé sikeres, mint más szolid tumoroké (pl. emlő-, vastagbélrák); a COPD kezelése szintén kevésbé hálás feladat, mint az egyébként társbetegség kardiovaszkuláris rendellenességeké.
Csak napjainkban változtak meg a tüdőrák kezelési protokolljai: az elmúlt három évben több új kezelési lehetőség jelent meg, mint előtte másfél évtizedig, s az ezekkel elért terápiás eredmények lassú, de érzékelhető javulást hoztak a betegek életkilátásaiban. Meglátása szerint a tüdőgyógyász szakmának erősítenie kellene az együttműködést az alapellátással, hogy a háziorvosok tudják, nemcsak a rendszeres vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint-ellenőrzés a fontos, hanem a dohányosok légzésfunkciójának ellenőrzése is: évente egyszer el kell küldeni a veszélyeztetett csoportba tartozókat pulmonológushoz spirometriára.
A szakember utalt rá: a tüdőgyógyász szakma átalakult, hiszen jelenleg a betegek minimális hányadát teszik csak ki a korábban nagyszámú tbc-s páciensek; ma az esetek közel felét a daganatos, a fennmaradó hányadot pedig a krónikus légúti betegek (asztma, COPD) adják. A pulmonológiák egyelőre mégsem váltak ambuláns szaktanácsadó központtá: a tüdőgondozó intézetek sok helyen még mindig csak a tbc-s betegek ellátását jelentik az alapellátásban dolgozó kollégák számára.
Korábban csak második és harmadik vonalban alkalmazták az onkológiában a biológiai szereket. Idei eredmények szerint bizonyos betegcsoportokban – ilyen a funkciót nyerő, aktivációs mutáció megléte a daganatsejtekben – az EGFR-gátlás elsővonalbeli kezeléssé válhat. Az európai populációban a nem kissejtes tüdőrákos betegek 10–15 százaléka tartozik ebbe az alcsoportba. Az új, biológiai kezeléseknek az is az előnyük, hogy kevesebb és enyhébb mellékhatással járnak, a betegek életminőségét kevésbé rontják, mint a kemoterápiák.
A tünetenyhítés fejlődése is jelentős volt az elmúlt évtizedben. A tünteti kezelést szolgáló gyógyszerek (antiemetikumok) tolerálhatóvá tették, sőt esetenként az émelygés szintjére redukálták a kemoterápiát kísérő hányást, a fájdalomcsillapítók új alkalmazási módjai (tabletta, tapasz) ambulánsan is elérhetővé váltak, és akár teljesen fájdalommentessé teszik a beteget. – A daganatot kísérő étvágytalanságot, fogyást is tudjuk már olyan szinten befolyásolni, hogy a beteg visszanyerje a súlyát és ezáltal a terhelhetőségét. Az utóbbi években, bár nem nagyságrendi változásról van szó, egyre több olyan betegünk van, aki a kezelés során fenn tudja tartani a normális életvitelt – mondta Tolnay Edina.
A teljes interjú a Medical Online oldalán olvasható.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdõrák: mikor lesz már legyõzhetõ?
Tüdõrák: tiltakozás és gyógyítás
A nõknek is joguk lett a tüdõrákhoz
Mindenféle füst megviseli a tüdõt
A light cigi is erõs méreg
Egyre fiatalabbak a tüdõrákosok, több a nõbeteg
A tüdõrák fajtái és típusai
Új gyógymódok, célzott biológiai kezelések tüdõrákban
