Az április 25-i „Szűrés éjszakáján” egy délután és este alatt országszerte több mint 1800-an vettek részt emlőszűrésen és 9500 fölött volt azok száma, akik a mammográfiai vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb szűréseken és tanácsadásokon vett részt.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a rendezvény kapcsán elmondta: folytatni szeretnék ezt a sikeres programot, májusban Baranyában, júniusban Tolnában rendeznek hasonló „éjszakát”. Amint arról a weborvos.hu cikke hírt adott: a beszámolón elhangzott, hogy csaknem 350-en dolgoztak a program sikerén, az egészségfejlesztési intézet és a népegészségügyi szolgálat munkatársain kívül csatlakoztak a szervezőkhöz a betegjogi központ dolgozói is.
Az országban összesen 45 emlőszűrő állomáson, s további helyszíneken is várták április 25-én az érdeklődőket, volt ahol este nyolcig, de akadt olyan hely is, ahol éjfélig. A legtöbben egyébként 16 és 18 óra között érkeztek. Az államtitkár arról is beszámolt: elkészült a munka törvénykönyvének azon módosítása, amely lehetővé teszi majd, hogy munkaidőben is el lehessen menni szűrésekre.
A részvételt elemezve az államtitkár elmondta: összesen 6250 45-65 év közötti nőt hívtak el az emlőszűrésekre, akik közül a megjelent 1837 fő kevesebb, mint 30 százalék. Tehát bár sokan eljöttek, de nem elegen. Ennek ellenére Szócska Miklós úgy gondolta, sikeres volt az akció, hiszen megnőtt a lakosság érdeklődése, és például a hátrányos kistérségekben olyan nők is eljöttek a vizsgálatra, akik több mint öt éve nem voltak szűrésen.
Úgy vélte 35 hasonló rendezvénnyel elérhetik a program kitűzött célját: 10 százalékkal emelni az emlőrák-vizsgálatokon megjelentek számát. Azért azt is megjegyezte: az eredmények későbbi értékelésénél azt is vizsgálni fogják, hogy azok, akik a behívottak közül nem jelentek meg, esetleg a hibás behívó rendszer, illetve rossz lakcímnyilvántartás miatt nem jöttek-e el.
Dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos és Léder László, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója is arról beszélt mennyire fontos a szűrési programok hatékonyságánál a részvételi hajlandóság. „Nincs az a gazdag ország, amelyik kezelni tudná az életmódbeli problémákat, meg kell teremteni az öngondoskodás kultúráját. Fontos, hogy a szűrési programok is beépüljenek a magyar társadalom értékrendjébe” – mondta Léder László.
Kapcsolódó cikkek:
Állami szintű provokáció: használjuk ki végre a mammográfiát!
Szegénységben a rák is gyakoribb
A mammográfiának köszönhetem, hogy a családommal lehetek
