Nem mindegy hová születik és hol él az ember: életévekben mérhető a különbség nemcsak országok között, hanem az egyes országrészeken belül, sőt egy nagyváros egyes kerületei között is. Amint arra dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a debreceni népegészségügyi kar Megelőző Orvostani Intézetének vezetője rámutat, a 2012. évi halálozási adatok alapján számított születéskor várható átlagos élettartam-mutatók a férfiak esetében 7,6 év, a nők esetében pedig 5,4 év különbséget mutatnak Budapest II. és a VIII. kerülete között.
Amint a Vasárnapi Hírek cikkéből kiderül, a fővárosi adatok tükrözik az országos viszonyokat is: a halandóság a szegénységtől leginkább sújtott észak-magyarországi és észak-alföldi régióban a legmagasabb, és sokkal jobbak a nyugat-magyarországi megyék lakosságának életkilátásai. A kedvezőtlen szociális helyzet a tüdőrák, a gyomorrák és a méhnyakrák előfordulásával is összefüggést mutat, s hasonló eltérések észlelhetők, ha a keringési betegségek miatti halálozás területi eloszlását vizsgáljuk.
Mert miközben tudjuk, hogy a hátrányos helyzetű csoportok kiemelt figyelmet érdemelnek, addig például egy 2005-ben végzett kutatásból kiderült: míg a lakosság körében általában 70 százalékos volt a mammográfiás emlőszűrésen való részvételi arány a 45-64 éves nők körében, addig a roma nőknek csupán 25 százaléka vett részt ilyen vizsgálaton. Ez általános mutató ma már a 40 százalékot sem éri el.
Kapcsolódó cikkek:
Iskolázottság: 16 év is lehet a különbség
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Drámaian nőtt a tüdőrákos betegek száma
