Az emésztőszervi daganatos sorstársakat – közöttük a vastagbélrákkal és végbélrákkal diagnosztizált betegeket – képviselő civil szervezet minden alkalmat megragad, hogy az egészségeseket, illetve magukat annak gondolókat felszólítsa a szűrővizsgálaton való részvételre. Lakos István önmaga is átélte a vastagbélrák miatti megpróbáltatásokat. Amint fogalmaz, a betegtársak döntő többsége egy dologban biztosan egyetért: bárcsak hamarabb elmentek volna vizsgálatra! Sokan még akkor is halogatták ezt, amikor már bélpanaszokkal, székelési gondokkal küszködtek.

Akinek tartósabban megváltoznak a korábbi székelési szokásai, élénk színű vagy sötétbarna véres, esetleg nyákos székletet, tartós hasmenést vagy épp székrekedést észlel, utána kell járni, hogy mi okozza a panaszokat. Gyulladás és fertőzés is lehet a magyarázat, de ki kell zárni, nem daganat okozza-e a problémát. A vastagbélrák az esetek jelentős részében rákmegelőző állapotnak tekinthető jóindulatú polipokból évek alatt fejlődik ki, azaz megvan a lehetőség arra, hogy a polipokat egy vastagbéltükrözés során eltávolítsák, s ezzel megelőzzék a rákot. Akiknek nem találnak daganatos elváltozást a bélrendszerében, azoknál szinte biztos, hogy – ha nincs más panaszuk vagy betegségük – 5 éven át nem indokolt újabb kolonoszkópia elvégzése.

Ugyan többféle vastagbélszűrési módszer ismert, a legmegbízhatóbb ezek közül a vastagbéltükrözés, amikor áttekintik a teljes vastagbelet, s egyúttal a gyanús elváltozásokat el is tudják nyomban távolítani. Magyarországon ma még nincs teljes országra kiterjedő népegészségügyi vastagbélszűrés, ezért a háziorvossal kell megbeszélni milyen módon tud beutalót adni szakrendelőbe, ahol kezdeményezhetik a vastagbélvizsgálatot.

Évente 9 ezer emberrel közli az orvosa a vastagbélrák diagnózisát, s minden évben 5 ezren meghalnak a betegségben – a legtöbben amiatt, mert túl későn kerültek orvoshoz.