Az előrehaladott vastag- és végbélrák kezelésében szerezték az orvosok mindeddig a legtöbb tapasztalatot a daganatok érgátlását célzó terápiáról. Amíg a kezelést az áttétes emlőrákos betegeknél az OEP csak méltányossági kérelem nyomán finanszírozza, az áttétes vastagbélrák és végbélrák esetében a terápia – ha a betegség stádiuma, a beteg állapota és a korábban alkalmazott kezelés ezt nem zárja ki – rutinszerűen alkalmazható.
– A vastagbélrák és a végbélrák kezelésében áttörést hozott a daganatok érgátlását célzó terápia, mivel ez az első olyan rutinszerűen alkalmazható kezelés, amely a klasszikus kemoterápiával ellentétben nem általános sejtpusztítást eredményez, hanem amellyel magát a daganatos struktúrát vagyunk képesek megcélozni – fogalmazott Bodoky György, a fővárosi Szent László Kórház onkológiai osztályának főorvosa.
A terápia hatásmechanizmusának lényege, hogy olyan fehérjéket (úgynevezett monoklonális antitestet) juttatnak be a szervezetbe, amelyek szelektív módon felismernek a tumor érfejlődésében szerepet játszó más fehérjéket, s azokhoz hozzákötődnek. Ezzel a kötődéssel azután megakadályozzák, illetve késleltetik azt, hogy a vastagbélben vagy a végbélben lévő tumor érhálózatot hozzon létre saját maga táplálására.
Kombinációban az első kemoterápiával
Az érfejlődés gátlását kemoterápiával kombináltan alkalmazzák. Az onkológusok alapvetően két cél érdekében folyamodnak a terápiához: miként a daganatos betegségeknél általában, a vastagbélrák és a végbélrák esetében is az adhatja meg a végleges gyógyulás esélyét, ha sikerül sebészileg eltávolítani a tumort, ezért a daganat mérete miatt műthetetlen (inoperábilis) betegeknél a kezelés azt célozza, hogy a tumor mérete csökkenjen, ezáltal esély nyílhasson a műtétre.
Azokban az esetekben, amikor a betegség olyan előrehaladott stádiumban van, hogy már nincs reális esély az operációra, az érfejlődés gátlásának a célja a daganat növekedésének megakadályozása (szakkifejezéssel: a daganat progressziójának késleltetése), a beteg állapotának, életminőségének minél további fenntartása, ezzel a túlélés időtartamának növelése. Bodoky György hangsúlyozta: ugyan az érfejlődésgátlást az onkológusok a korábbi lehetőségekhez képest nagy előrelépésként értékelik, a szisztéma nem univerzális, azaz nem alkalmazható mindenkinél, s eredményessége is betegfüggő.
A terápiát ma “első vonalban” alkalmazhatják. Ez azt jelenti, hogy csak olyan pácienseknél vethető be, akik korábban még nem kaptak kemoterápiát. Emellett ügyelnek a mellékhatásokra is, amely leggyakrabban magas vérnyomás, fehérjevesztés, esetleg trombózis formájában jelentkezik. A mellékhatások az esetek döntő többségében gyógyszerrel jól kezelhetők. A kockázatokat és a várható nyereséget minden esetben a páciensét jól ismerő kezelőorvosnak kell mérlegelnie, majd a beteget felvilágosítva döntenie a terápiáról.
Kutatások az életért
A világ sok kórházában folynak tudományos vizsgálatok, hogy az érgátló terápia a mostaniak mellett milyen további betegcsoportoknál alkalmazható. A nemzetközi kutatásokból a Szent László Kórház onkológiai osztálya is aktívan kiveszi a részét. Bodoky György elmondta: egy intézményen belül a világon a legtöbb beteget ezen az osztályon vonták be abba a kutatásba, amely az érgátló terápiának a műtét utáni kiújulás megelőzésében játszott esetleges szerepét vizsgálja.
Végleges eredményekről ezen a területen még nem lehet beszámolni, hiszen a tapasztalatokat éveken át kell gyűjteni, mire a világ különféle országaiban kimutatott eredményeket összesítve felelősséggel nyilatkozni lehet a hatékonyságról és a kockázatokról. Hasonlóan szigorú eljárás előzte meg azt is, mire a terápia a mai szinten szerves részévé válhatott az áttétes vastagbélrákos és végbélrákos betegek kezelésének.
Kapcsolódó cikkek:
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
