A passzív forma is öl

A helyzetet súlyosbítja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései alapján a magyarok körülbelül kilenctizede ennek szenvedő alanya, a lakosság egyharmada pedig aktívan is füstöl – ne feledjük, hogy utóbbiak egyszerre részesülnek az úgynevezett főfüstből és mellékfüstből, valamint az egymás közelében szívott cigaretta káros hatásaiból, tehát az említett anyagok mennyisége náluk sokszorozódik.

213 ikerpárt vizsgáltak

Mivel a nikotinfüggőség megelőzése és visszaszorítása közegészségügyi kérdés, s bizonyítottan szerepet játszik benne a genetikai hajlam, a Semmelweis Egyetem szakértőivel kiegészült kutatócsoport úgy döntött: összehasonlítja az egy-, illetve kétpetéjű ikrek aktív és passzív dohányzási szokásait. Dr. Tárnoki Dávid László, Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, Dr. Karlinger Kinga és Dr. Bérczi Viktor, a Radiológiai és Onkoterápiás Klinika szakértői, illetve Dr. Lázár Zsófia és Dr. Horváth Ildikó, a Pulmonológiai Klinika orvosai kollégáikkal együtt 151 egypetéjű, valamit 62 kétpetéjű ikerpárt vettek górcső alá.

Amint a kutatásról beszámoló Semmelweis Figyelő cikkében olvasható: a 43,8 éves átlagéletkorú, amerikai és magyar ikerpárok egymástól függetlenül kérdőívet töltöttek ki az ágfalvi és a szigethalmi ikertalálkozók egyikén, két nagy budapesti kórházban vagy egy Egyesült Államok-beli fesztiválon 2009-ben vagy 2010-ben.

Elképesztő többségben a dohányosok

„Az eredményekből kiderült, hogy a vizsgált egypetéjű ikrek 85,7 százaléka dohányzik vagy dohányzott, míg kétpetéjűeknél ez az arány 69,5 százalék. Előbbiek 1,8 évvel hamarabb kezdték a rendszeres füstölést, ám utóbbiak hosszabb ideig cigarettáztak és szüleik több füstnek tették ki őket gyerekkorukban” – sorolták a feltárt összefüggéseket a hazai orvosok.

Kiderült, hogy az egypetéjű ikrek szigorúbb dohányzási szabályokról számoltak be otthonukban és a munkahelyükön, s kevesebb dohányfüst érte őket a beltéri közhelyeken. Ők kevésbé érzékenyek az éttermek és a kávézók szennyezettségére kétpetéjű társaiknál, ám a bárokra, a kocsmákra és a közlekedési eszközökre nem terjed ki ez a különbség.

De vajon mivel magyarázható, hogy az egypetéjű ikrek hamarabb kezdtek dohányozni, és kevésbé voltak érzékenyek a szórakozóhelyeken lévő füstre? A rágyújtás a mély depresszióval van összefüggésben, amire az egyetlen petesejtből fogant testvérek fogékonyabbak – főleg, ha családi hajlamuk van rá, s elváltak a szüleik. Ezért a genetikai mellett pszichés okból alakul ki náluk nikotin- vagy alkoholfüggőség, ami gyakoribb bár- és kocsmalátogatással, így a füst iránti tolerancia növekedésével jár.

A leszokás is örökletes

„A lehetséges magyarázata annak, hogy a kétpetéjű ikrek miért dohányoznak hosszabban az egypetéjűekhez képest, az lehet, hogy a dohányzásról való leszokás örökletes. Vagyis az egypetéjű ikrek közös genetikai állományuk, továbbá kölcsönös érzelmeik miatt hajlandóbbak együtt leszokni, míg a kétpetéjűek kevésbé erősítik egymást” – írja Dr. Tárnoki Dávid László és csapata. A pszichológiai tényezőkhöz tartozik a szülők viselkedése is: a kutatók gyanítják, hogy egypetéjű ikreknél körültekintőbb a család, nem dohányoznak a csemeték közelében.

Egy kanadai vizsgálatból kiderült korábban, hogy az ikerpárok fejlődésekor bizonyos tényezők hajlamosítanak a stresszel kapcsolatos betegségekre. Kockázatot jelent például az anya dohányzása és iskolázatlansága, az alacsony születési súly vagy az alacsony családi jövedelem.

A megelőzésen a hangsúly

A Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült kutatás tanulsága, hogy az egypetéjű testvérpárok szüleinek figyelmét mindenképpen érdemes felhívni a dohányzásra való hajlam és a korai rászokás veszélyeire, tehát náluk a preventív intézkedésekre kell fektetni a hangsúlyt. A kétpetéjű ikrek viszont érzékenyebbek a passzív ártalmakra – erre megoldást jelentene, ha a családtagok nem gyújtanának rá a közelükben, ám ez minden gyermek, sőt minden felnőtt esetében alap elvárás kellene, hogy legyen az egészséges élet érdekében.