Amint arról a Semmelweis Figyelõ cikke is ír, a negatív hozzáállás javarészt annak tudható be, hogy a tüdőrákot gyakran csak akkor veszik észre, amikor már csekély az esély a gyógyulásra. Márpedig a betegek kétharmada figyelemfelkeltő tünetek hiányában előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz. A nem operálható páciensek életét kemo-, sugár- és újabban molekuláris kezelésekkel meg lehet ugyan hosszabbítani, de a gyógyulás lehetősége szinte csak a korán fölfedezett daganatoknál adott. „Mindez a tüdőrákszűrés kérdésének óriási jelentőséget kölcsönöz” – hangsúlyozzák a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyászai.

A tüdőrák sokféle lehet

Fontos tudni, hogy a tüdőrák fogalma nem egységes kórképet jelöl. Számos fajtája létezik, amelyek közül a leggyakoribb a réteges laphámból kiinduló rosszindulatú daganat, amely az összes eset csaknem 40%-át adja. „A férfiak tüdőlaphám-karcinómáját tekintve abszolút világelsők vagyunk” – hívják föl a figyelmet a szomorú statisztikára a kutatók.

Ezt követi az úgynevezett adenokarcinóma 20-30%-kal, ami főleg a tüdő széli részein lévő gyulladások miatt létrejött hegekből alakul ki, így a nem dohányzók körében is jelentős az előfordulása. A tumort alkotó sejtek felépítése szerint megkülönböztetik továbbá a kis- és nagysejtes változatot. Előbbi a tüdőrákos diagnózisok megközelítőleg 15%-át, utóbbi pedig azok 6%-át jelenti.

A röntgen már történelem?

1951 és 1975 között tíz nemzetközi mellkasröntgen-alapú szűrési program folyt, amelyek nyomán kiderült, hogy bár sikerült korábbi stádiumban fölfedezni a bajt, a halálozási arány sajnos nem lett alacsonyabb. A vizsgálati módszer hátránya, hogy szinte lehetetlen általa észrevenni az 1 cm-nél kisebb átmérőjű elváltozásokat, valamint „túldiagnosztizáltság” fordulhat elő, ami azt jelenti, hogy nem rákos vagy nagyon lassú lefolyású tumorok is tüdőráknak tűnhetnek.

Így az Amerikai Rák Társaság ajánlása szerint inkább az elsődleges prevencióra, tehát a dohányzásleszoktatásra érdemes forrásokat áldozni. „Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában megindult sikeres dohányzásleszoktató kampányok hatására a tüdőrák-halálozás ma már évek óta csökkenőben van” – mutat rá a biztató folyamatra Dr. Barta Péter és Dr. Losonczi György.

A CT sokkal hatékonyabb

A röntgen hiányosságai miatt egyre inkább az alacsony sugárdózisú CT került előtérbe a diagnosztikai módszerek terén. A 2011 őszén közzétett adatok szerint a 9 évvel korábban indított, véletlenszerű mintavételen alapuló, utánkövetéses amerikai szűrőprogram 53 300 fő bevonásával több mint 20%-os tüdőrákmortalitás-csökkenést és 7%-os teljes halálozásmérséklődést mutatott a CT-vel szűrt egyéneknél.

A módszer további előnyei közé tartozik, hogy ideális terepe a dohányzásról történő leszoktatás melletti kampánynak, hiszen a rendkívül pontos eredményeket megelőző aggodalom segíthet a nagy lépés megtételében. „Az említett vizsgálat során 14,5% volt a dohányzást elhagyók aránya, amely lényegesen magasabb, mint a szűrési programon kívül észlelt 3–7%-os hányad” – írják a Semmelweis Egyetem kutatói.

A CT hatékonyságát jelzi, hogy átlagosan minden 208. bevont személynél halálesetet sikerült megelőzni, míg emlő- és prosztatarákszűrések esetén ez az érték többnyire 300 körüli. Ráadásul az életminőséghez igazított megnyert életévek száma 15, holott röntgenes vizsgálattal megállapított rosszindulatú elváltozásnál már az ötéves túlélés is ritka.