Mint a legtöbb daganatos betegségnél, a vastagbélráknál sem ismert pontosan az az ok, mely kiváltja a betegséget. Több tényezőt sikerült azonban meghatározni, melyek jelentősen növelhetik a daganatok megjelenésének esélyét. Ezek közé tartoznak például a gyulladásos bélbetegségek, a túlsúly, a cukorbetegség, az ülő életmód, az alacsony rost- és magas zsírtartalmú étrend. Emellett az örökéletes faktoroknak, illetve az életkornak is nagy szerepe van: az idősebbeknél többször alakul ki ez a betegség, és ha a családunkban volt már vastagbélrákos eset, akkor nálunk is nagyobb az esélye a kialakulásának. Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a rizikót?
Amint a Házipatika összefoglalásából kiderül, nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres testmozgás fontosságát a daganatos betegségek megelőzésében. Az ülő életmódot többféle rákkal is összefüggésbe hozták már: ha nem mozgunk eleget, akkor a krónikus betegségek mellett a vastagbél-, az emlő- és a tüdőrák kialakulásának esélyét is növeljük. Már napi harminc perc sétával (vagy bármilyen más olyan mozgással, melyet élvezünk) rendkívül sokat tehetünk azért, hogy a daganatos betegségek rizikóját csökkentsük.
Az ülő életmód és a túlsúly általában kéz a kézben járnak, akárcsak az ezekkel összefüggő súlyos, krónikus betegségek, és számos daganatos betegség. A nagyobb BMI-jű embereknél jóval nagyobb az esélye a vastagbélráknak, és az is növeli a betegség esélyét, ha a súlyfelesleg a hasunkon található (ez az úgynevezett alma típusú elhízás). A gyors és látványos eredményekkel kecsegtető diétákat azonban kerüljük, mert ezek nem nyújtanak hosszú távú eredményt, vagyis, ha le is fogyunk, könnyen vissza is hízhatjuk a leadott kilókat.
Bár a mérsékelt alkoholfogyasztásnak lehetnek előnyei, több kutatás is bizonyította, hogy az alkoholfogyasztás jelentős mértékben károsítja a sejteket, illetve a szerveket, és megnöveli a szájüregi, torok-, máj-, emlő-, és vastagbéldaganatok kialakulásának esélyét. Az alkohol ugyanis a bélben egy olyan anyaggá alakul, mely roncsolja a bélrendszer sejtjeit, és ezzel fokozza a rákos burjánzások rizikóját. Ha nem tudunk teljesen lemondani az alkoholról, legalább csökkentsük a mennyiségét, és részesítsük előnyben a vörösbort, esetleg a jó minőségű sört a töményitalokkal, égetett szeszekkel szemben.
Több kutatás is bizonyította már, hogy a vörös hús, illetve a feldolgozott húsfélék, kolbászok, szalámik növelik a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét. Ennek ellenére, nem kell teljesen lemondani a húsról (többek között értékes vitaminokat és vasat is tartalmaz), mindössze csökkentsük az elfogyasztott mennyiségeket. Hetente maximum három alkalommal együnk vörös húst, válasszunk lehetőleg jó minőségű, soványabb darabokat, és az elkészítésénél részesítsük előnyben a párolást vagy a roston sütést.
Az élelmi rostnak rendkívül jó hatása van az emésztésünkre, a segítségével elkerülhetjük a székrekedést, de például a magas koleszterinszint elleni küzdelemben is a segítségünkre van a rost. Ennek ellenére a legtöbb ember sajnos nem fogyaszt elegendő rostot. Egy újabb indok arra, hogy miért részesítsük előnyben a rostdús fogásokat: a rost jelentős mértékben csökkenti a bélrendszeri, a szájüregi, a torok-, nyelőcső- és prosztatadaganatok kialakulásának esélyét. A rost kétféleképpen is segíti a bélrendszer küzdelmét a daganatok ellen. Egyrészt, javítja az emésztést, így a salakanyag kevesebb időt tölt a belekben, másrészt a rostok lebontásának egyik mellékterméke egy olyan vegyület, mely csökkenti a rákos sejtek megjelenésének rizikóját.
Bizonyos zöldségekben, gyümölcsökben, olajos magban illetve fűszernövényekben számos olyan vegyület és mikrotápanyag található, amelyek nagyon hatékonyan képesek küzdeni a daganatos betegségek (illetve más, krónikus bajok) ellen. Ilyen, antioxidánsokban és fitokemikáliákban gazdag például a brokkoli, a gyömbér, a fokhagyma, a spenót, a gránátalma, a dió, az áfonya, de a zöld tea is. Ezekből érdemes minél többet fogyasztani!
Az antibiotikumok időnként igen hasznosak, mert segítenek a szervezetünknek legyőzni a súlyos fertőzéseket. Azonban, ha túl sokat (és feleslegesen) szedünk belőlük, azzal egyrészt növeljük az úgynevezett antibiotikum-rezisztens kórokozók kialakulásának esélyét, másrészt bizonyos daganattípusok, így a bélrendszeri rákok esélyét is növelhetjük. A feleslegesen szedett antibiotikumok gyengítik az immunrendszert, és a bélrendszerben élő, jótékony hatású baktériumokat is kipusztítják.
