Az emberek csak szemezgetnek az egészséggel kapcsolatos információk között. A különböző forrásokból származó hírek, ismeretek, információk közül azokat fogadják el és jegyzik meg, amelyek a legközelebb állnak saját gondolkodásmódjukhoz és szokásaikhoz.
Az egészségesség megítélésekor, például az ételek kiválasztása, megvásárlása kapcsán eltérő szempontokat vesz figyelembe a lakosság és a szakemberek. Az emberek nem az alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmat tekintik fontosnak az egészségük szempontjából. Napjainkban a magyar lakosság szerint az egészségesnek gondolt táplálkozás legfontosabb jellemzői a mesterséges színezék- és ízesítőanyag-, valamint a tartósítószer-mentesség – derül ki a GfK LHS HealthCare 2009-ben végzett lakossági felmérésének eredményeiből, valamint a GfK Hungária étkezési szokások 2009 című tanulmányából.
Amint az a Weborvos tudósításából kiderül, a betegek szokásainak vizsgálata során is megfigyelhető, hogy a legtöbben a könnyebb utat választják. Az anyagcsere betegségben szenvedők közül is kevesen, csupán 8 százaléknyian vannak azok, akik pontosan betartják a diétájukat. A nagy többség, 71 százalék csupán egy-két ponton változtatja meg étkezését, pl. lemond egy egészségtelen ételről vagy étkezési szokásról, mint a chips fogyasztás, vagy a késő esti étkezés.
Az elhízás és a túlsúly jelentőségével sokan tisztában vannak, a lakosság közel fele (49%) rendszeresen említi a testsúlyproblémákat, egyötöde (20%) pedig kifejezetten gyakran beszél erről. Azonban ennél jóval kevesebben, azaz csupán minden nyolcadik ember (13%) tesz is érte rendszeresen, legalább azzal, hogy odafigyel az étkezésére.
Az egészségtudatos életvitel megvalósítását jelentősen befolyásolják a jövedelmi viszonyok. Az egészséges táplálkozást vizsgálva elmondható, hogy a magyar lakosság legmódosabb 6 százalékán belül is 28 százalék étkezik kiemelten tudatosan, míg a legszegényebb 31 százalék, a leszakadók és a szegénymunkások körében csupán 4 százalék az arány. Fogyasztásszociológiai szempontból legnagyobb hazai réteg, a felnőtt lakosság 25 százalékát kitevő szegény nyugdíjasok körében a tudatosan táplálkozók aránya mindösszesen 10 százalék.
Az anyagi helyzet mellett azonban a képzettség és a kulturális szokások is jelentős mértékben befolyásolják a táplálkozási szokásokat. Ezt jól mutatja, hogy a lakosság 4 százalékát kitevő, újonnan megszerzett, kiemelkedő jövedelemmel rendelkezők körében a legmagasabb, 46 százalék az egészségtelenül étkezők aránya, magasabb, mint a szegény munkások és a leszakadók körében (43-43%).
Kapcsolódó cikkek:
Az elhízás szerepe a rák kialakulásában
Ki a felelős az étrend-kiegészítõkért?
Csökkenthetõ a vastagbélrák kockázata
