Az onkológiai betegségek pszichoszociális eredetű kockázati tényezői a következők: lakóhely, etnikai hovatartozás, iskolázottság, foglalkozás, jövedelem, társadalmi atmoszféra és környezet, családi/társas támogatottság, jellemző érzelmi-hangulati állapot, életmód – hívta fel a figyelmet cikkében dr. Riskó Ágnes onkopszichológus.
Melyek a pszichoszociális faktorok közötti fő összefüggések? A vágyak és a lehetőségek közötti űr (jövedelemegyenlőtlenség, az alacsony társadalmi helyzet érzete), valamint az egészségi állapot alakulása bizonyítottan kapcsolatban van egymással. A vizsgálatok alapján a szubjektíven kedvezőtlennek átélt anyagi helyzet együtt jár az egészségi állapot kedvezőtlen megítélésével is, sőt fokozottabb depresszivitással, szorongásfokozódással és rossz közérzettel is jár. Közismert, hogy a gyakorta kezelés nélküli, depresszív tünetekkel küzdők mindent fekete szemüvegen keresztül látnak és éreznek. Számukra, akaratuk ellenére, a világ leginkább szürke, üres, élettelen és távoli. Hogyan is lehetne megfelelő segítség nélkül például egészséges, aktív életmódra, megfelelő kezelés keresésére biztatni őket?
A mai magyar társadalom érzelmi atmoszféráját dominánsan az apátia és a bizalomhiány jellemzi. A legújabb kutatások alapján bizonyított, hogy Európában a magyarok érzelmi tapasztalatai a legnegatívabbak. Nálunk gyakrabban és arányaiban többen szembesülnek a lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, sokkal többen félnek munkahelyük elvesztése miatt, mint a környező országokban. Sajnos, a „fertőző” úton is terjedő apátia hatására, ráadásul kellő informáltság hiányában, a gyakori negatív hiedelmek miatt kevesebben fordulnak e tünetekkel szakértőhöz, mint más országokban. De kihez lehet fordulni? A komplex társadalom-lélektani problémák enyhítését, az egyéni nehézségek oldását, uralásuk elérését nehezíti, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a betegellátásban, az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó, mentálisan és testileg beteg gyermekekkel, illetve felnőttekkel foglalkozó pszichiáterek és pszichológusok száma.
Megfontolható, hogy saját magunk és hozzátartozóink egészségének megőrzése a saját kezünkben van, mert az egészségünkre ható kockázati tényezők többségére előbb vagy utóbb hatni tudunk. A változtatásokhoz a motiváltság, a kellő tudás mellett belső energiáink mobilizálására és fejlesztésére van elsősorban szükségünk. Ehhez a lelki munkához nagy segítséget tudnak nyújtani a pszichológusok, minden korosztálynak. Az onkológia területén az utóbbi 25 évben kedvező változás indult el a pszichoszociális szemlélet és gyakorlat kialakítását és alkalmazását illetően. Sajnos, még mindig nagyon kevesen vagyunk ahhoz, hogy kellő módon érvényesítsük tapasztalatainkat és kutatási eredményeinket a pszichoszociális kockázati tényezőkkel és folyamatokkal kapcsolatban.
De már rátaláltunk a befogadó onkológiai csapat tagjaival történő együttműködés megvalósítására és kiszélesítésére a rákbetegek humánusabb és sikeresebb gyógyítása és rehabilitációja érdekében. Az egyik legfontosabb feladatnak a népszerű bűnbakképzés mellőzését, a szemlélet kiszélesítését, a klinikai gyakorlat további fejlesztését tartjuk. Ne csak az orvosoktól várjuk, követeljük, hogy a szűrés, a kivizsgálás, az onkoterá piák alkalmazása és a rehabilitáció fejlődjön. A valódi és tartós előrehaladáshoz az összetett problémákkal való bátor szembenézésre, összefogásra van szükség a különböző szakterületek szakembereivel és a társadalom tagjaival. Beszéljünk többet a pszichoszociális tényezőkről.
A Népszabadságban megjelent teljes cikk ITT olvasható.
Kapcsolódó cikkek:
Rákpszichológia: nemcsak a test, a lélek is sajog
Rák: nemcsak infúziók, hanem lelki segítség is kérhető
A szorongás súlyosbítja a krónikus fájdalmat
