Aki nem talál értelmet az életben, hajlamosabb a mentális betegségekre. Az üresség és az unalom gyakran hangulatzavarhoz vagy függőséghez vezet. A dohányzás tipikus példa erre – írják tanulmányukban a Semmelweis Egyetem szakértői.
A füstölés és az élet értelmének megtalálása közötti kapcsolatról aránylag keveset tudunk, noha a különböző függőségek kapcsolata a céltalansággal széles körben ismert. A Hungarostudy 2002-es, reprezentatív felmérése alapján az egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói 3 506 fős, kizárólag dohányzókból álló mintát állítottak össze. A kérdőívekben a kor, az iskolázottság, a családi állapot, a vagyoni helyzet megítélése, a háztartás bevétele, a kávé- és alkoholfogyasztás, az általános jólét, az idegesség és a depresszióra utaló tünetek kerültek górcső alá – számol be a kutatásról a Semmelweis Figyelő.
A férfiak többet cigarettáznak
Az eredmények szerint a férfiak átlagosan naponta 18,2 szál cigarettát szívtak, a nők pedig 13,5-et. Utóbbiak fiatalabbak és iskolázottabbak voltak, ám alacsonyabb bevételről számoltak be, s több elvált, egyedülálló vagy özvegy akadt közöttük. Az uraknál gyakrabban merültek föl alkoholproblémák amellett, hogy kevésbé érezték értelmesnek az életüket, viszont a hölgyeknél több volt az idegesség és a depresszív tünet.
Fény derült arra is, hogy a teljes mintára és azon belül a nőkre vonatkozóan is lényeges különbség van a gyenge, illetve erős dohányosok között az élet értelmére vonatkozóan. Akik napi öt vagy annál kevesebb szálat szívtak el, majdnem egy egésszel kedvezőbb pontszámmal (7,9) zárták a célkitűzésekre vonatkozó kérdőívet, mint húsznál is többet fogyasztó társaik (7,0).
A stressz ront, a párkapcsolat javít a helyzeten
A legerősebb összefüggés mindkét nem tekintetében az idegesség és a depresszív tünetek között mutatkozott; úgy tűnik, e két tényező kölcsönösen erősíti egymást, ezzel is hozzájárulva a függő magatartás kialakulásához. Valamennyi változót nézve kijelenthető, hogy az idősebb férfiak, az alkohol- és kávéfogyasztók, valamint az idegességről beszámolók táborában több cigaretta fogy. Ezzel szemben a magasabb iskolai végzettség mellett a jobb anyagi helyzet és a házasság vagy az élettársi kapcsolat is védőfaktorként szerepelt, hiszen alacsonyabb nikotinbevitellel társult.
A viselkedéskutatási szakirodalom már több ízben utalt rá, hogy akik kevesebb értelmet találnak az életükben, lényegesen nagyobb eséllyel válnak dohányossá. A Semmelweis Egyetem kutatóinak célja az volt, hogy összefüggéseket tárjanak föl a függőség erőssége és az életcélok megléte között. A kvótás mintavétel lehetővé tette a nembéli eltérések megállapítását, amelynek nyomán kiderült, hogy a céltalanság a nők esetében sokkal inkább hozzájárul a fokozott nikotinfogyasztáshoz, mint a férfiaknál – bár utóbbiaknál is kimutatható enyhe tendencia.
Pótszerhez folyamodnak a hölgyek
A nőknél a dohányzás intenzitása szorosan összefüggött az élet értelmének hiányával, viszont független volt a depresszív tünetektől. Az erősebb nemnél ennek fordítottját figyelték meg: a rosszabb hangulatról beszámoló férfiak többet füstöltek, de mindez egyáltalán nem vagy csak kis mértékben érintette az életcélok meglétét.
Korábbi tanulmányok ugyancsak rámutattak, hogy ürességérzet okozta feszültség esetén a hölgyek hajlamosabbak a függőségekre, ami cigaretta-, alkohol- és drogfogyasztásban nyilvánul meg, míg a férfiakat pótszer keresése helyett inkább az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja. „Érdemes volna olyan kutatásokat végezni a közeljövőben, amelyek a férfiak és a nők pozitív, illetve negatív problémakezelési viselkedésformáit vizsgálják” – állapították meg a Magatartástudományi Intézet szakemberei.
Kapcsolódó cikkek:
A dohányzás butítja a férfiakat
Miért nem érdeklik a dohányosokat a tragédiák?
A dohányzásról leszokást segítő honlapot indított az egészségügyi államtitkárság
A kora reggeli dohányosoknál még nagyobb a rák kockázata
Vonják ki a cigarettából az élményeket!
