Amint arról az MTI beszámolt: tanulmányuk részeként felmérték az érintettek egészségét és életvitelét, majd teszteket is végeztek velük, amelyekben mérték memóriájukat, valamint tanulási és következtetési képességüket. A teszteket a követéses vizsgálat 4. és 8. évében újra elvégezték.

Eredményeik azt mutatták, hogy a szívroham és a szélütés kockázata “határozottan összefügg a kognitív hanyatlással”. A legnagyobb kockázatot azoknál találták, akiknél a legjelentősebb szellemi hanyatlást mérték. Mint hozzátették, egyértelmű kapcsolat volt a dohányzás és a teszteken elért alacsonyabb pontszám között, és kisebb mértékben ugyan, de a magas vérnyomás és a túlsúly is hatással volt a teljesítményre, az agy állapotára.

“Az öregedéssel a szellemi hanyatlás egyre gyakoribbá válik, és egyre több embernél zavarja a mindennapi feladatok ellátását és a jóllétet” – idézte Aley Dregant, a kutatók egyikét a BBC hírszolgálata nyomán az MTI cikke.

A kutatók több olyan kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a felgyorsult szellemi hanyatlással, és amelyeken az életvitel módosításával változtatni lehetne. “Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy szükségük lenne bizonyos életviteli változtatásokra, hogy csökkentsék a kognitív hanyatlás kockázatát” – hangsúlyozta Dregan.

Simon Ridley, az Alzheimer”s Research UK munkatársa kiemelte, hogy a kutatás ismételten összekapcsolta a dohányzást és a magas vérnyomást a kognitív hanyatlás és a demencia nagyobb kockázatával. Ridley szerint szükséges lenne a demencia kialakulását megelőző módszereket találni: fontosnak nevezte például, hogy a középkorúak figyeljenek oda szív- és érrendszerük egészségére.