Ugyancsak nem ismerik a pontos okát a nőket érintő petefészekráknak, amely évente 1400 megbetegedést okoz Magyarországon, a világon pedig közel 250 ezren betegszenek meg e kórban – mondta Pete Imre kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. Ez a rák a hetedik helyet vívta ki magának a daganatos megbetegedések között, az emlő-, a bőr-, a tüdő-, a vastagbél-, az emlő-, a prosztata után. A prognózisa – ha későn fedezik föl – rossz. Pedig ennek sajnos megvan a lehetősége, hiszen a tünetek jellegtelenek, például összetéveszthetők a gyomor- bélrendszer panaszaival. Ezért sincs mód népegészségügyi szűrésre. Ám a hölgyeknek érdemes néhány dologra figyelni.

Amennyiben a családjukban előfordult már petefészek-, méh-, vagy emlő tumor, nagyobb a petefészekrák kialakulásának a kockázata, előfordulása ugyancsak a kor előre haladtával nő, 50 év fölött nő, de a fiatalokat sem kíméli. Kockázatot jelent a gyermektelenség, a szoptatás hiánya, s az is, ha nem alkalmaznak a hölgyek tablettás fogamzásgátlókat. Genetikai tényezők is közrejátszanak, amelyet az orvostudomány a gének vizsgálata révén képes kimutatni. Csakúgy, mint minden ráktípusnál, ennek a kialakulásában is szerepe van az egészségtelen életnek, az elhízásnak, a dohányzásnak, az ülő foglalkozásnak. Az orvosok arra is figyelmeztetnek, hogy akinél ismétlődő hasi puffadás, hasi fájdalom, szabálytalan menstruáció, étvágytalanság, fáradság, szokatlan hüvelyvérzés keletkezik, forduljon a nőgyógyászához.

A szakemberek vérvizsgálatot, MR (mágneses rezonancia), CT (computer tomográf) vizsgálatot végeznek, s szükség szerint – a daganat stádiumától függően, ez I.II. II. IV. – következik a sebészeti beavatkozás, a gyógyszeres terápia, ezek között megtalálhatók nálunk is a biológiai gyógyszerek is. Pete Imre szerint hazánkban mindössze 26 százalék a korai felismerés, a betegek 58 százalékát a III. fázisban diagnosztizálják. A petefészekrák általában jól reagál a kemoterápiára, de az esetek többségében sajnos kiújul, ezért aztán a betegek fele öt éven belül belehal a betegségébe.

“Kár lenne, ha rák lenne” – kezdte előadását Simon Tamás professzor, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki ismertette a Nemzetközi Rákellenes Unió ajánlásait a daganattal kapcsolatos tévhitekről. Az unió a tavalyi világnapon már felhívta a figyelmet a tévedésekre: a rák kizárólag egészségügyi probléma, az idősek és a gazdag országok lakosságának betegsége, diagnózisa egyet jelent a halálos ítélettel, s elkerülhetetlen sorscsapás. Az idén újabb tévhitekkel álltak elő. “Nem igaz, hogy nem szükséges beszélni a rákról”. Ez ugyanis össztársadalmi probléma, s a korai felismerés módjainak megismerése létkérdés a gyógyulás szempontjából. A második tévhitet: “Nincsenek jelei és tünetei a ráknak” is cáfolta az elnök. Mint mondta: mindenki keresse a különféle rákféleségek esetleges előjelét, köztük a fogyást, a nyelési nehézségeket, a duzzanatot a mellben vagy más testrészben, a sebet, a nem gyógyuló fekélyt, az anyajegyen vagy szemölcsön látható változásokat, a szokatlan helyen történő vérzést. Mindezek betegségre utalhatnak, ha nem múlnak el rövid időn belül.

“Az önellenőrzés része az egészséges életnek”- szögezte le Simon Tamás. És cáfolta a következő tévhitet: “Semmit sem tehetek a rák ellen”. Tehetünk, ha betartjuk az Európai Rákellenes Kódexet: ne dohányozz; mozogj többet; ne hízzál el; egyél minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget; kevesebb alkoholt igyál; óvakodj a leégéstől (napozás, szolárium); ismerd és kerüld a rákot okozó anyagokat; igényeld a védőoltást a vírus okozta rákok ellen (pl. HPV 16). A negyedik tévhit: “Nincs jogom a rákellenes egészségügyi ellátásra”. Ez sem igaz, hiszen mindenkinek joga van hozzá hazánkban. “Bár kétségtelen, hogy a jog mellé a lehetőségeket is meg kell adni, hiszen az orvostudomány sokkal többre képes, mint amit az egészségügyi kapacitások híján vállalni tud” – jelentette ki az elnök. S a rákkal való megküzdés alapjaként említette, hogy legyenek reális ismeretei az embereknek, a közösségeknek, a döntéshozóknak és a médiának – számolt be az eseményről a Figyelő Online.