Az emlődaganatok egy jelentős része akkor válik igazán súlyos betegséggé, ha meghalad egy méretet, ezért életbevágóan fontos, hogy ne hagyjuk az emlőtumorokat megnőni, hanem a mammográfiás vizsgálattal minél korábban felfedezzék a csomót és minél kisebb sebészi beavatkozással eltávolítsák azt – hangzott el az V. Szegedi Emlőrák Szimpóziumon.
– A korai emlőrák nem egy egyszerű bogyó: egy ezer korai mellrákos páciensünk leletét feldolgozó vizsgálatunkban például 17 különféle morfológiai képű daganatot találtunk, tehát az időben felfedezett tumor is egy ugyanolyan összetett betegség, mint az előrehaladott mellrák – jelentette ki prof. dr. Tot Tibor, a svédországi Falun Emlődiagnosztikai Központjának professzora az V. Szegedi Emlőrák Szimpóziumon. Hozzátette: ahogyan a patológus dolgozik, a patológiai leleteket minden lépésben össze kell hasonlítani a radiológiai paraméterekkel, mert ez az összehasonlítás az alapja az emlőrák pontos diagnosztikájának.
Hasonló üzenetet fogalmazott meg prof. dr. Tabár László, a faluni diagnosztikai és kutatóközpont emeritus orvosigazgatója is, aki szorgalmazza, hogy minél több fórum legyen, ahol a patológusok, a radiológusok, a sebészek, a sugárterapeuták és az onkológusok ütköztetik álláspontjukat, hogy elkerülhető legyen a betegek alulkezelése és túlkezelése is. Tabár László úgy fogalmazott: sorsdöntő kérdés annak pontos meghatározása, hogy egy emlődaganat az emlőnek melyik részéből indult ki, illetve hogy a folyamat egygócú, többgócú vagy diffúz, mert ez az indokolt kezeléseket is alapvetően meghatározza. A professzor minden egyes emlőrákkal diagnosztizált betegnél még a műtét előtt szakmailag indokoltnak látná MRI vizsgálat elvégzését. Elhangzott: az egygócú daganatok alapvetően sebészi betegségnek tekinthetők, a mammográfiás szűrés a záloga annak, hogy ezeket a tumorokat ne engedjék megnőni, s egyetlen nő se haljon meg miattuk.
Az emlőszűrés atyjaként is aposztrofált professzor hozzátette: a mammográfiás vizsgálatok ellenzése – mint fogalmazott – minden tudományos alapot nélkülöz. Hozzátette: miután a nőket a szűrések hasznosságával kapcsolatban elbizonytalanító nyilatkozatoknak is teret ad a média, a szerkesztők felelőssége is, hogy egy országban hány nő megy el a szűrővizsgálatokra.
Az V. Szegedi Emlőrák Szimpóziumot szervező Szegedi Tudományegyetem ellátási körzetében sem sikerül meghaladni a mammográfiára behívott nők körében a 60 százalékos arányt, sőt átlagosan csak minden második nő tesz eleget a hívásnak. Erről a Weborvos kérdésére dr. Ormándi Katalin, a szegedi mammográfiás diagnosztikai központ vezető főorvosa számolt be. Amint fogalmazott, sok múlik azon, hogy melyik területről, milyen háziorvosi háttérből érkeznek a páciensek a behívásra. Óriási a szórás: van nap, amikor a behívottak 80 százaléka is megjelenik, máskor az arány alig haladja meg a 20 százalékot. Sokakat tévhitek tartanak vissza, félnek a fájdalomtól vagy attól, hogy komoly betegségre derül fény. Pedig épp ez a lényeg: az emlőrák nem halálos betegségként kezdődik, attól válik halálos betegséggé, ha nem kezelik időben. „Ha tudtam volna, hogy csak ennyiből áll a mammográfia, már évekkel hamarabb eljöttem volna” – hangzik fel időről-időre a sóhaj, sajnos vannak esetek, amikor már túl későn.
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan kezeljék az orvosok a korai emlőrákot?
Milyen sors vár az előrehaladott mellrákos betegekre?
Emlőrák és BRCA gének: mennyiben örökölhető a rákbetegség?
Emlőrák kockázati faktorok
Megerősített európai terápiás ajánlás az áttétes emlőrák kezelésére
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Civilek: sorstárskapcsolat és érdekképviselet
