“Míg a negyvenéves praxisom elején harminc év alatti emlőrákos nővel nem találkoztam, most nem ritka, hogy a betegség már ilyen fiatal korban kialakul. Az okok pedig leginkább külső tényezőkben, a káros környezeti hatásokban, az életmódban keresendők” – idézi az Origo cikke dr. Nagykálnai Tamás klinikai onkológust. A páciensek zöme azonban ma már gyógyítható, az ötéves túlélési arány a fejlett országokban meghaladja a 80 százalékot. Ehhez azonban a daganatot időben kell felismerni.

Fiatal nők ultrahangon

“Az időben történő felismeréshez az első lépcső a rendszeres önvizsgálat, amelyet havonta egyszer ajánlott elvégezni minden nőnek. A tükörrel szemben állva megvizsgáljuk, hogy változott-e az előző hónaphoz képest a mell formája, majd lefekve a jobb kézzel a bal mellet, a ballal pedig a jobbat finoman áttapogatjuk” – mondja az onkológus.

Ha az önvizsgálat során korábban nem tapasztalt csomót találunk a mellben, nőgyógyászhoz kell fordulni. Ilyenkor egy hármas vizsgálat következik: egyrészt az orvos is végez egy tapintásos vizsgálatot, másrészt a pontos diagnózishoz szükség van röntgen (mammográfia) és ultrahang (mammoszonográfia) felvételre is. “45 év alatti nőknél az emlő állománya még nagyon sűrű, a röntgenfelvételen nem igazán lehet látni az elváltozásokat. Az ő esetükben az ultrahang ad pontos képet az elváltozásról” – mondja Nagykálnai.

Egy fiatal nőnek mell-ultrahangra alapvetően akkor ajánlott elmenni, ha probléma merül fel (és ilyenkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP finanszírozza is), de aki akar, megelőzés céljából is végeztethet ilyen vizsgálatot (ez indokolt lehet például fogamzásgátló vagy hormontartalmú gyógyszer szedése esetén). A privát ultrahang-vizsgálatok ára 5-7 ezer forint között mozog.

Ha egy nő elmúlt 45 éves, megelőzés céljából már választhatja a mammográfiás vizsgálatot is. A 45 és 65 év közötti nők itthon a népegészségügyi szűrés keretében kétévente kapnak is behívót mammográfiás vizsgálatra, amelyet az egészségbiztosító finanszíroz. A lehetőséggel mégis csak a nők 40 százaléka él.

A fiatal mell nem “átlátszó”

A szakemberek az emlőket szerkezetük szerint öt csoportra sorolják, attól függően, hogy milyen arányban van bennük zsír, kötőszövet, illetve mirigyállomány. Az egyik véglet, amikor szinte csak zsírt tartalmaz a mell – ez nagyon jól átengedi a röntgensugarakat, szinte tökéletesen “átlátszó”, így mammográfiával igen jól vizsgálható, az esetleges elváltozások szembetűnőek. A fiatalabbakra viszont általában a másik véglet, az úgynevezett denz emlő jellemző, mikor sok kötőszövet és mirigy van a mellben, vagyis “sűrű”, és ilyenkor a röntgen nem megbízható egy esetleges daganat kimutatásában.

Időzített bombaként ketyegő szervek

“Akinek a családjában volt 40 éves kora előtt melldaganattal diagnosztizált beteg, vagy volt emlőrákos férfi a családban, esetleg emlőrák és petefészkrák együttesen lépett fel valamely közeli rokonnál, ott nagyon-nagyon gyanús, hogy az illető is hordozza a mellrákra hajlamosító BRCA1 és BRCA2 jelű géneket. E mutáns gének hordozóinak több mint 50 százalékánál előbb vagy utóbb kialakul a daganat” – mondja dr. Nagykálnai Tamás.

Az onkológus ilyen családi kórtörténet esetén javasolja a genetikai vizsgálatot, amelyet indokolt esetben finanszíroz az OEP. “Ha egy nő hordozza a mutáns géneket, évente ajánlott az emlő MR és a kismedencei ultrahang-vizsgálat elvégeztetése. A gének ugyanis a petefészkekben is előidézhetnek daganatos elváltozásokat.” A statisztikák szerint a BRCA gének öröklött mutációi következtében alakul ki itthon az emlőrákok körülbelül 7 százaléka, a petefészekrákok 11 százalék, valamint a férfi emlőrákok 33 százaléka. A géneket hordozó nőknek az onkológus azt tanácsolja, hogy szüljenek minél előbb, és aztán ajánlott lenne minél előbb “megszabadulniuk” emlőiktől, illetve petefészkeiktől. “Ezeknek a nőknek a szervezetében ugyanis ezek a szervek időzített bombaként ketyegnek” – teszi hozzá.

A rendszeres emlő MR-vizsgálat továbbá azoknak is ajánlott, akik implantátumot viselnek, ez alá ugyanis se a röntgen, se az ultrahang nem “lát be”. Az MR fontos diagnosztikai eszköz olyan esetekben is, amikor a hónaljban daganatos áttétet találnak, az elsődleges forrást azonban a mammográfia és az ultrahang alapján nem azonosították a mellben.

Az emlőrák kockázati tényezői

Növeli az emlőrák kockázatát:
– Az öregedés (a betegek 80 százaléka 50 év feletti)
– A korai menstruáció
– Menopauza utáni hormonpótló kezelés
– Magas testtömegindex (BMI), kevés mozgás
– Napi 10 grammnál több zsír fogyasztása
– Alkoholfogyasztás

Csökkenti az emlőrák kockázatát:
– Minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti
– Minden 14 hónapnyi szoptatás 4 százalékkal mérsékli

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák kockázati faktorok
Az emlőrák kezelése: műtét és sugárterápia
Gyógyszeres kezelés: hormonterápia és kemoterápia
A rák túlélői is a szűrést tartják fontosnak
Mit (t)együnk mellrák ellen?
Mozgással a mellrák ellen
A mellrák végre nem tabutéma