A mellrák legnagyobb arányban az USA-ban és Nyugat-Európában fordul elő, Amerikában például 2008-ban 182 000 új eset volt – mondta a találkozón előadást tartó Landherr László onkológus, az Uzsoki utcai kórház osztályvezető főorvosa. Magyarországon 2010-ben 7543 új beteget regisztráltak, ami azt is jelenti, hogy minden 8. nőnél várható a mellrák kialakulása.

Amint arról a Weborvos cikke beszámol, azok a nők vannak a legnagyobb veszélyben, akik 50 év felettiek (az emlődaganatok 80 százaléka 50 év felett alakul ki), akik hormonpótló kezelést kapnak, akiknek magas a testtömegindexük, akik naponta 10 grammnál több zsírt, alkoholt fogyasztanak. Bizonyos örökletes tényezők is kockázatot jelentenek, de ezek csak 450 nőből 1-ben fordulnak elő, tehát a mellrák kialakulásában csupán 2 százalékban felelősek. A főorvos felhívta arra is a figyelmet, hogy minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti a kockázatot és minden 14 hónapnyi szoptatás pedig 4 százalékkal.

Az onkológus beszámolt arról is, hogy világszerte évente csaknem 450 ezer nő hal meg emlőrák miatt. Magyarországon 2009-ben ez a szám 2183 volt. Hangsúlyozta azonban, hogy a halálozás 1990-óta fokozatosan csökken, az 5 éves túlélés a fejlett világban ma már meghaladja a 80 százalékot. Ennek oka lehet, hogy a szűrések nyomán egyre korábban ismerik fel a betegséget, egyre hatékonyabb gyógyszerek, célzott terápiák állnak rendelkezésre, és egyre hatásosabb műtét utáni (vagy előtti) kezeléseket és kezelési stratégiákat alkalmaznak. Egy görög felmérés is azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb az áttétes betegek túlélési esélye: míg 1991-1994-ben ez átlag 1,3 év volt, addig 1995-1998-ban 1,7, 1999-2002-ben 2,2 és 2003-2006-ban már 2,6 év.

Mint a túlélés esélyét, mind a megelőzést nagyon nagymértékben befolyásolhatja, ha olyan életmódot élünk, amely akadályozza a daganatok kialakulását. A tapasztalatok szerint ugyanis ezért leginkább, 90-95 százalékban a környezeti hatások a felelősek, csupán 5-10 százalékban játszanak szerepet örökletes tényezők, a mellráknál még ennél is kisebb 1,8 százalékban. Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója a találkozón elsősorban a megfelelő táplálkozásra hívta fel a figyelmet, ugyanis a környezeti hatásokon belül mind közül ennek a tényezőnek van a legnagyobb jelentősége.

A felmérések szerint a dohányzás (25-30 százalékban) és az egészségtelen táplálkozás (30-35 százalékban) a felelős leginkább a daganatok kialakulásában. Ezen belül is a mellrák kifejlődésénél a táplálkozás, különösen az elhízás még ennél is nagyobb arányban, 50 százalékban játszik szerepet. A tapasztalatok szerint a 25-ös értékig tarják megfelelőnek az úgynevezett testtömeg indexet, BMI-t (testtömeg/ testmagasság négyezete). Ezt a középkorú és idősebb magyar nők többsége jócskán túlhaladja. Egy 2009-es felmérés szerint a 35-64 év közötti magyar nők 68 százaléka már túlsúlyos vagy elhízott, de 65 év felett még ennél is rosszabb a helyzet, az arány már 83 százalék.

Martos Éva szerint, ha el akarjuk kerülni a daganatok kialakulását, fontos tudni, hogy mit együnk és mit ne. A legfontosabb szabály, hogy étrendünk vegyes, változatos, szezonális legyen és lehetőség szerint naponta ötször étkezzünk. Ajánlott naponta többször, de legalább naponta különféle zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, sovány tejet, tejterméket, tojást, halat, bőr nélküli baromfit, olajos magvakat enni. A szomjunkat vízzel, teával oltsuk, főzéshez-sütéshez növényi olajat használjunk. A szakember szerint nagyon ritkán, vagy soha ne fogyasszunk feldogozott, tartósított élelmiszereket, különösen a füstölt, pácolt élelmiszerek kerülendők. Nem ajánlottak a vörös húsok, az állati zsiradék, a nagy mennyiségű cukor, só és alkohol.

Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy melyek az egészségtelen és egészséges ételek, egy szintén 2009-es felmérés szerint a 35 év fölötti nők csupán 15-17 százaléka fogyasztott rendszeresen halat és az ételüket az ajánlottnál (5g/nap) kétszer több sóval ízesítették. A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság háromnegyede túl sok állati eredetű zsiradékot fogyaszt, viszont teljes őrlésű gabonából a nőknek például csak az 5 százaléka fogyaszt annyit, mint amennyi ajánlott. A felmérés mindezek alapján megállapította, hogy a magyar felnőtt lakosság Egészséges Táplálkozás Indexe átlagosan a kívántnak még a felét sem éri el: egy 110 pontos skálán a nők átlaga 18 év fölött 34-38 pont volt, a férfiaké 31-40, igaz ez utóbbi szám csak a 65 év feletti férfiakra volt jellemző.

A daganatos betegek gyakorta teszik fel az alábbi kérdéseket, amelyekre Martos Éva igyekezett válaszolni. Ilyen kérdések például:
Ajánlott-e húst enni, és milyen formában?
– A vörös húsokat, tehát a sertés-, és marhahúst jobb kerülni, és a feldolgozás során a sütés helyett a párolás az ajánlott.

A vegetáriánus étrend véd-e a daganatok ellen?
– Igen, de csak abban az esetben, ha a vegetáriánus eszik halat és tojást, az állati eredetű ételek teljes visszautasítása viszont veszélyes lehet, hiánybetegséget okozhat.

Ugyanolyan jó hatású a konzerv, a mirelit, a főtt, illetve a nyers zöldség, gyümölcs?
– A konzerv zöldség, gyümölcs azért nem jó, mert tartósítószert tartalmaz, amelyben rákkeltő anyagok lehetnek. A mirelit viszont ugyanolyan megfelelő mint a nyers.

Bio vagy nem bio?
– Ha az érintett saját maga termeli meg a zöldséget és a gyümölcsöt, akkor jobb ezt fogyasztani. De nem kell mindenáron ragaszkodni a biohoz, tápérték szempontjából a bio és a nem bio is megfelelő.

Ártalmasak-e a mesterséges édesítőszerek?
– Erre nincs egyértelmű válasz, de nincs bizonyíték arra, hogy ezek a szerek rákkeltő anyagot tartalmaznának.

Ártalmasak-e az adalékanyagok?
– Idetartoznak például az élelmiszerszínezők, a tartósítószerek, az antioxidánsok. A számtalan adalékanyag között van olyan, amelyiket kerülni kell, de akad olyan is, amelyik egyáltalán nem árt.

A daganatos betegek számos étrend-kiegészítőt, csodaszert emlegetnek, mint a gyógyuláshoz elengedhetetlen összetevőt. A szakember szerint viszont semmilyen étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet. Nincsenek bizonyított terápiás hatásaik, nem helyettesíthetik az orvostudomány által kínált terápiás eljárásokat, lehetőségeket. Nem beszélve arról, hogy az „egzotikus” eredetű készítmények tisztasága nem garantált, ráadásul veszélyesek lehetnek amiatt is, hogy kölcsönhatásba léphetnek a terápiás szerekkel.

Személyre szabottan, az orvossal konzultálva, a terápia mellett persze lehet célzottan alkalmazni indokolt esetben speciális gyógyászati célra szánt tápszereket, vitamin és ásványi anyag készítményeket, bizonyos étvágyjavító, emésztést elősegítő termékeket, de itt is vigyázni kell, mert sok közülük epe- és hashajtó.

Martos Éva felhívta arra is a figyelmet, hogy a daganatos beteg sok olyan ígéretbe, hamis orvosi zsargonba belefuthat, amelybe nem érdemes belekapaszkodni. „Önvédelmi” tanácsként azt mondta: ne dőljünk be olyan lózungoknak, mint méregtelenítés, a vegyi egyensúly helyreállítása, az idegi energia, a természettel való harmónia. Ezek mind-mind mértékegység nélküli, számon nem kérhető ígéretek. Nem szabad elhinni az összeesküvés elméleteket sem, például annak, hogy a kormányok, az orvosok, illetve a gyógyszergyártók eltitkolják a hatékony gyógymódokat. Nincs titkos gyógymód. De olyan szer sincs, amely egymással össze nem függő betegségek végtelen sorát gyógyítja.

A találkozón a megfelelő táplálkozás mellett szó esett arról a másik nagyon fontos környezeti tényezőről, amely segíthet megelőzni a daganatok kialakulását, illetve jelentős szerepe van a rehabilitációban is. Ez pedig a rendszeres testmozgás, amelynek a testsúlycsökkentéstől függetlenül számos előnye van. Ilyen például, hogy csökken a vérnyomás, javul a szívizom pumpafunkciója, jobb lesz az alvás, csökken a gyulladások lehetősége, nő az inzulin érzékenység, javul a hangulat, és kisebb az esély a szorongásra. Emellett csökken a kockázata a magas vérnyomásnak, a depressziónak, a csontritkulásnak, a metabolikus szindrómának, a 2-es típusú cukorbetegségnek, az elbutulásnak, az Alzheimer-kórnak valamint mell-, és vastagbélráknak, a rendszeres mozgás megelőzi a szövődményeket is.

A találkozón felhívták a többnyire 50-60 év feletti közönség figyelmét arra, hogy a rendszeres testmozgásra kitűnően alkalmas a séta, a tánc, a kirándulás és a biciklizés is. Mindezek nem csak a daganatok kialakulását előzik meg, hanem hozzájárulhatnak a test és a lélek harmóniájához is.

Kapcsolódó cikkek:
Mellrákszűrés: nők ezreit menti meg évente!
Hogyan csökkenthető a mellrák kockázata?
A mellrák nemcsak az idősebb nők betegsége
Emlők önvizsgálata: okostelefon segít megtalálni a gyanús csomókat
Figyelmeztetés: így ne vásároljunk étrend-kiegészítőt!
Nem szabad mindent készpénznek venni
EU jelentés a nők egészségéről