A rekonstrukciós sebészet újdonságaival ismerkedhetnek meg az érintett betegek és érdeklődők egy civil szervezet kora esti kerekasztal beszélgetés-sorozatának soron következő rendezvényén.
A Kor Kontroll Társaság és a Budapesti kereskedelmi és Iparkamara egészségügyi szakosztályának közös rendezvényén az érdeklődők megismerkedhetnek az onkoplasztika tevékenységi területeivel, az emlőrekonstrukciós beavatkozások lehetőségeivel. Az új sebészeti technikák már idehaza is elérhetők az Országos Onkológiai Intézet emlőcentrumában. Beszámolót hallhatnak az onkológiai betegellátás új szereplője, az emlőrák-terápiás nővér feladatairól.
A Nemzeti Rákregiszter szerint Magyarországon 2009-ben 7276 nőnél diagnosztizáltak mellrákot. A lakossági rákszűrésnek, valamint a felvilágosító kampányoknak köszönhetően a daganat korai stádiumban történő felismerésének aránya egyre emelkedik. Ráadásul az emlőrák korai (0–I–II.) stádiumaiban a betegek teljes gyógyulása várható az esetek túlnyomó többségében.
Bár a 80-as, 90-es évektől a teljes emlőeltávolítás dogmája hála istennek megdőlt – mára az esetek mintegy 60–70%-ban emlőmegtartó műtét végezhető – azért többségben férfi orvosok ítélik meg női betegeik mellcsonkolásának következményeit. A legelterjedtebb tévhit, hogy a női mell „nem feltétlenül szükséges szerv”, mivel nem jár a test közvetlen funkcióvesztésével. Ráadásul a külső protézis alkalmazása nehezíti a mindennapi életvitelt, illetve csak részben segíti a nőbeteget, hogy nem kívánt személyek ne értesüljenek betegségéről, a szexuális megfelelés kudarcáról nem is beszélve. Az eredmény negatív testkép, szorongás, depresszió, a társas kapcsolatok, családi kötelékek hanyatlása.
Vizsgálatok igazolják, hogy az emlőrekonstrukció helyreállítja a testképet, erősíti a vitalitást, a nőiességet, a szexualitást, pozitívan hat a beteg közérzetére és életminőségére. A nyugati világban napjainkra a mellrák kérdése nemcsak onkológiai, hanem társadalmi, a női pszichét, a családban, a szociális viszonyokban, a munkaerőpiacon, a szexualitásban betöltött női szerepet hangsúlyozó politikai kérdéssé is vált.
A gazdaságilag fejlett országok felvilágosult nőbetegei gyógyulást és az eredetihez hasonló esztétikus emlőket várnak kezelőorvosaiktól. Így aztán a nőiességet legjobban kifejező szerv onkológiai és plasztikai sebészetének házasságából megszületett a rekonstrukciós és onkoplasztikai emlősebészet. Ez a hagyományostól merőben eltérő elméleti felkészültséget és sebészi technikát kíván meg. Az új szemléletről és az új technikáról is beszámolnak az Onkológiai Intézet XXI. századi emlőcentrumának orvosai. Az új módszer célja, hogy a rosszindulatú daganatot eltávolítsa, a keletkezett szövethiányt korrigálja, teljes emlőeltávolítás esetén azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb esztétikai eredményt érje el.
Az onkoplasztikai sebészet technikái visszaállítva az eredeti mell térfogatát és formáját jelentősen javítják a betegek mentális és szociális visszailleszkedését, életminőségét. Az is kiderül, hogy miben segíthet a betegeknek az országban szintén egyedülállóan új onkológiai státusz létrehozása, vagyis mit tud az emlőrák-terápiás nővér?
Szeretettel várnak mindenkit a Kor Kontroll Társaság és a Budapesti kereskedelmi és Iparkamara egészségügyi szakosztályának közös rendezvényére.
Helyszín: BKIK Baross terme, Budapest, Krisztina krt. 99.
Időpont: 2012. szeptember 25. 17.30
Résztvevők:
Dr. Mátrai Zoltán az Országos Onkológiai Intézet főorvosa
Dr. Kúnos Csaba plasztikai sebész
Tínusz Anikó főnővér
Kapcsolódó cikkek:
Sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
