Január elseje óta tilos rágyújtani a munkahelyeken, a vendéglátóhelyeken – kivéve a teraszokat -, és a dohányzásra kijelölt helyeket is öt méterrel arrébb tolták, ráadásul emelkedett és nyáron még tovább fog nőni a dohánytermékek jövedéki adója. Az Origo annak járt utána, milyen változások tapasztalhatók a dohányzás szigorítását követő időszakban.

Amint arról az Origo cikke beszámolt, a Dohányzás Fókuszpontnak – a dohányzás visszaszorításának koordinálásával foglalkozó kormányszervnek – egyelőre semmilyen statisztikája nincs arról, többen próbálnak-e leszokni a dohányzásról, de a tüdőgondozókban máris éreznek változást. A IV. kerületi tüdőgondozó orvosa, Bíró Krisztina szerint érzékelhetően megnőtt azoknak a dohányosoknak a száma, akik csak azért jönnek be, hogy segítséget kérjenek a leszokáshoz, és nem valamilyen, már kialakult betegség miatt kell kezelni őket. A gondozóban nem tekintik ezt tehernek, örülnek neki, mert korábban Bíró szerint elenyésző volt az így megjelenő dohányosok száma.

A XIV. kerületi tüdőgondozó asszisztense is azt mondta, hogy jóval többen lettek a leszokni vágyók és lelkesebbek is, de olyanok is megjelennek, akik azt mondják, már le is szoktak. A XI. kerület tüdőgondozójában a változást inkább abban érzékelik, hogy a dohányzó páciensek jelzik: jóval kevesebbet dohányoznak, mint korábban. Vagyis maguktól csökkentik az adagot.

Csak a tanács van ingyen

A megkérdezett intézetek közül csak egy helyen nem számoltak be pozitív változásról: a XVIII. kerületi tüdőgondozó egyik szakasszisztense lemondóan jegyezte meg, már nem is emlékszik, mikor jelent meg utoljára náluk valaki azzal, hogy segítséget kér a leszokáshoz. Nem is egyszerű bejutni, mert a tüdőgondozókba beutaló kell a háziorvostól és telefonon kell időpontot kérni, a várakozási idő pedig hat hét is lehet. Szerinte a leszokni vágyók hiányának az az oka, hogy a leszokást segítő gyógyszerek, tapaszok és más segédeszközök vagy terápiák annyira drágák, hogy ezt az emberek már nemigen tudják megfizetni. Heti több tízezer forintról is szó lehet és ezekre az eszközökre nincs OEP-támogatás – mondta.

A tanács ugyan ingyen van, “de mit tudok mondani?” – fogalmazott az asszisztens, aki szerint legfeljebb annyit mondhatnak, hogy fokozatosan szokjanak le a dohányosok, ne hirtelen tegyék le a cigarettát, meg, hogy sportoljanak vagy jógázzanak többet. Szerinte ugyanakkor nagyobb baj, hogy a gondozó annyira leterhelt, hogy nem is lenne idő még a tanácsadásra is. Annyi idő van, hogy felírják a gyógyszert, hiszen egy orvosra elvileg harmincezer ember ellátása jut.

Szitkozódnak, de megveszik

A tüdőgondozók élénkebb forgalma nem jelenti ugyanakkor azt, hogy kevesebb cigaretta fogyna. Az Origo által megkérdezett fél tucat budai trafikban sehol nem érzékelték, hogy visszaesett volna a dohánytermékek iránti kereslet. Vagyis az árusok egybehangzóan állították, hogy ugyanannyi cigaretta fogy, mint eddig.

Választás lehet a feketepiac is

A dohánytermékek forgalmának alakulására közvetetten elvileg a jövedéki adóbevételekből is lehetne következtetni. 2010 első két hónapjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 68,4 milliárd forint folyt be a dohánytermékek jövedéki adójából és a rájuk rakódó áfából az államkasszába. 2011 első két hónapjában viszont már csak 51 milliárd – a visszaesés oka az év elején a dohánygyárak között kibontakozó durva árverseny volt. 2012. január-februárjában viszont ismét megnőtt a bevétel, 65,7 milliárd forintra. A NAV szerint azonban ebből a számból több tényező miatt sem lehet a forgalom változására következtetni. Például azért, mert időközben többször változott a jövedéki adó és azért sem, mert az év első két hónapja még csak a türelmi idő a dohányzás korlátozásában.

Egy neve elhallgatását kérő, a dohányiparban jártas szakember azt mondta, egészen biztos benne, hogy visszaesik a dohányáruk forgalma az áremelés és a szigorú korlátozások miatt. Más országokban, amikor a vendéglátóhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan hét-kilenc százalékos visszaesést produkált a dohányipar. Ez ugyan tudomása szerint többnyire átmenetinek bizonyult, de más államokban általában konjunktúra idején vezették be a tiltást, nem pedig recesszió idején, amikor ráadásul a jövedéki adó emelése miatt az áremelkedés is meghaladja a fizetőképes keresletet – mondta.

A szakember szerint a forgalom visszaesése mögött kevésbé áll az idei adóemelés hatása, az ugyanis több lépcsőben történik, inkább a vendéglátó-ipari tiltás éreztetheti a hatását. A leszokással próbálkozók esetleg növekvő számát azonban ebből nem lehet kimutatni – vélte -, mivel ilyen helyzetekben a dohányosoknak három választása is van: leszokik, olcsóbb márkára tér át, vagy ezentúl a feketepiacon szerzi be a dohányt.