A dohányzás hatással van a szürkehályogra is: napi húsznál több szál cigaretta elszívása két és félszeresére növeli a szemlencse elszürkülésével járó betegség kialakulásának esélyét. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás a második leggyakoribb vaksági ok, a dohányzás miatt az erekben kialakuló oxigénhiány ebben az esetben is felgyorsíthatja a romlást. A cigaretta ugyanakkor több ritka, kevésbé ismert szembetegség lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó úgynevezett elülső ischaemiás optikus neuropátia például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.

Mindezek ellenére Dr. Németh János szerint nem kap elég hangsúlyt a dohányzás és a látásvesztés összefüggése és ez nem csak magyar probléma. Egy nemzetközi felmérés szerint tízből hét dohányos azt mondta, ha tudta volna, hogy káros szenvedélye akár vaksághoz is vezethet, az megkönnyítette volna a leszokást. „A leszokásban tehát a vakság elkerülése legalább olyan erős motiváció lehet, mint a tüdőrák, a szívinfarktus vagy éppen az agyvérzés veszélye. Ezért javasolta a szakma már korábban is, hogy a cigaretták dobozán azt is fel kellene tüntetni, hogy a dohányzás vakságot okozhat” – mutatott rá Dr. Németh János.

A dohányzás egyébként külsőleg is árt a szemnek, a füsttel a levegőbe kerülő négyezer égéstermék nagy része toxikus, a szemfelszínre kerülve irritációt, szemvörösödést és kötőhártya-gyulladást okozhat. Ebből a szempontból a száraz szembetegségben szenvedők, illetve a sok időt számítógép-monitor előtt töltők különösen veszélyeztetettek.