Nagy különbség van a lakosság egyes rétegei között abban, hogy ki ismer olyan orvost személyesen, akiről úgy gondolja, hogy ha úgy alakulna az élete, akkor biztosan számíthat rá. A végzettség nemcsak az ismeretségek miatt, hanem az életminőségen, a tudatosságon és a tájékozottságon keresztül is nagyban befolyásolja az életesélyeket.
Az emberek csak kisebb részének (45%) van az ismerősei között olyan orvos, akire biztosan számíthat, bármi is történik. Ez az arány jelentős különbséget mutat a végzettség szerint, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők jóval kiszolgáltatottabbak ebből a szempontból (is). Alig több mint egyharmaduk (39%) számíthat biztosan egy orvosra, a középfokú végzettségűeknél már felerészben (49%) van ilyen támasz, míg a felsőfokú végzettségűeknél már közelít a kétharmadhoz (59%) azok aránya, akik nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen van ismerős orvos a környezetükben – adott számot a Gfk Hungária és a Tárki Társadalomkutatási Intézet egy közös felmérésének eredményéről.
Részben minden bizonnyal a fenti ténnyel is összefügg, hogy – amint arról a Rákgyógyítás korábban beszámolt – Magyarországon a 30 éves korban várható élettartamok értékeiben iskolai végzettség szerint a férfiaknál igen lényeges eltérések mutatkoznak: megdöbbentő statisztikai adat például, hogy a legmagasabb iskolázottságú férfiak 16,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a legalacsonyabb iskolázottságúak.
Kapcsolódó cikkek:
Iskolázottság: 16 év is lehet a különbség
Egyenlõtlen esélyekkel küzdenek a rákbetegek
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Folyamatosan keresik a daganatsejtek támadható pontjait
