Dr. Simon Tamás ügyvéd, egészségügyi szakjogász „Jogi GPS a betegjogi útvesztőkhöz” című előadásában azzal nyitott, hogy Magyarországon betegjogi bőségkosárban élünk, ám ebben el is lehet veszni. A betegjogok minden betegség esetén ugyanazok, a rákbetegeknél ugyanakkor az időtényező sürgetőbb.

Amint elhangzott, a három legfontosabb betegjog, ami a betegúton felmerül: a tájékoztatáshoz való jog, a hozzájárulás (önrendelkezés), valamint a visszautasítási jog. A betegjogokkal kapcsolatos problémák jelentős része ezt a három betegjogot érinti. Tájékoztatás mindig kell, mégpedig teljes körű, egyéniesített, indokolt részletezésű. Elhangzott: fontos, hogy kérdezzen a beteg, a tájékoztatást pedig el is kell olvasni, nemcsak aláírni. A hozzájárulásnál főszabály, hogy szakmailag lehetséges mértékben vegyék figyelembe a beteg véleményét. A kezelés visszautasítása közokiratban történhet, ami bármikor alaki kötöttség nélkül visszavonható. Abban az eseten, ha pontosan ismerjük a betegjogok tartalmát, azok gyakorlása, betartatása is sokkal könnyebb lesz, ami hatékonyabb kezelést eredményezhet.

Dr. Szentmártoni Gyöngyvér klinikai onkológus az onkoteamekről és döntésük megfellebbezhetőségéről tartott előadást. Onkoteam már 20 éve létezik, több szakterület orvosainak az együttműködése szigorú szabályok szerint működik. Az onkoteam feladata a teljes betegút tervezése, menedzselése, ideértve a teljes körű a diagnosztikai vizsgálatok meghatározását, a terápiás terv felállítását, valamint ezek újratárgyalását a betegség előrehaladása során észlelt új diagnosztikai eredmények fényében.

A beteg személyes jelenléte az onkoteamen nagyon fontos. Egyrészt az orvosok számára ekkor látni lehet, milyen a beteg biológiai állapota, látni lehet a betegség stádiumát az írott leletekhez képest, másrészt kiderül, akarja-e a kezelést vagy nem, esetleg másodvéleményt kérne. Az onkoteam jegyzőkönyve bizonyítja, hogy közös döntés született, figyelembe vették a beteg sajátosságait, a szakma szabályai szerint jártak el.

Sok probléma adódhat abból, ha a betegeket nem tájékoztatják elvárásuknak megfelelően. Az előadó megerősítette: fontos, hogy a betegek tájékoztatása legyen teljes körű és egyéniesített, részletes, tárgyilagos, a valóságnak megfelelő. Szóljon minden ismert, lehetséges, súlyos hatással járó következményről, arról, hogy mi az előnye és hátránya, ha elmarad a kezelés, továbbá a páciens kapjon képet a mellékhatások százalékos előfordulási arányáról. A tájékoztatás lehetőleg írásban történjen, de az írásbeliség nem helyettesítheti a szóbeli tájékoztatást. Az idő fontos tényező, ahogyan az is, hogy legyen módja a betegnek érdemben kérdezni.