Kissejtes tüdőrák (Small Cell Lung Cancer – SCLC)

• a tüdőrákok 15-25%-át alkotja
• a dohányzás komoly hajlamosító tényező, gyakorlatilag csak dohányosokban alakul ki
• már a betegség korai szakaszában hajlamos nyirokerek, vérerek falát áttörni, így a daganatsejtek a nyirokkeringéssel a nyirokcsomókba, a vérkeringéssel pedig távoli szervekbe sodródnak, ott áttéteket alakítanak ki
• a műtét a betegség korai szétterjedése miatt rendszerint nem hoz megoldást
• a sugárkezeléssel kombinált kemoterápia a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód

Nem kissejtes tüdőrák (Non-Small Cell Lung Cancer – NSCLC)

Bár a nem kissejtes tüdődaganatok különböző szöveti megjelenésűek, mára egyértelművé vált, hogy a hatékonyabb gyógykezelés érdekében az eltérő szövettani típusú daganatokban szenvedő betegeket – bizonyos körülmények között – eltérő kezelésben kell részesíteni.

• a tüdőrákok 75-85%-át alkotja
• a dohányzás, az épületeken belüli ionizáló sugárzások, a nehézfémek és az azbeszt a leggyakoribb rizikótényezők
• a kezelés függ a betegség stádiumától; lehet műtét, kemoterápia és/vagy sugárkezelés

A nem kissejtes tüdőráknak több altípusát is ismerjük. A leggyakoribbak az adenokarcinóma, a laphámrák és a nagysejtes tüdőrák.

– Adenokarcinóma

Leginkább nemdohányzók és nők körében fordul elő. A rák rendszerint a tüdő széleihez közel alakul ki. Az adenokarcinóma ráterjedhet a mellhártyára is, ilyen esetben folyadék gyülemlik fel a mellkasüregben. Ez a fajta daganat a betegség korai szakaszában már áttéteket (metasztázisokat) képezhet a test más részeiben.

– Laphámrák

Kialakulásában a dohányzás döntő szerepet játszik. A daganatok a nagyobb hörgőket borító nyálkahártyából indulnak ki. A tumor gyakran a hörgőkön túlra is terjed. A vérköpés a laphámrák tünete lehet.

– Nagysejtes tüdőrák

A nem kissejtes tüdőrák ritka típusa. A tumor gyorsan nő és korán áttétet képez.