 |
A rák – szakmai kifejezéssel karcinóma, neoplázia – összefoglaló neve mindazon sokszor egymástól rendkívül különböző betegségeknek, melyeket a megbomlott anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez, amikor is a sejtek eredeti szövetükből, a daganatból elszabadulnak, és a szervezetben szétszóródva más szövetekben képeznek daganatot.
Normálisan a sejtek növekednek, osztódnak és több sejtet képeznek, mivel azok szükségesek a szervezet egészségének és megfelelő működésének fenntartásához. Néha azonban a folyamat kisiklik – a sejtek tovább osztódnak, amikor nincs szükség új sejtekre. A többletsejtek halmaza képezi a daganatot. A daganat lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganat nem rák. Gyakran eltávolítható, legtöbbször nem is tér vissza, de ami a legfontosabb, ritkán veszélyeztetik az életet. A rosszindulatú daganat rák. A rákban a sejtek abnormálisak, irányítás és rendszer nélkül osztódnak. Ezek a ráksejtek beszűrhetik és elpusztíthatják a környezetükben lévő szöveteket. A ráksejtek képesek arra is, hogy leszakadjanak és belépve a véráramba vagy a nyirokrendszerbe áttétet, metasztázist képezzenek más szervekben. A szétszóródott sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer is felismerheti és megsemmisítheti őket, olykor azonban valahol megtelepszenek, osztódni kezdenek, és ilymódon újabb daganatos gócok alakulnak ki. A metasztázisok kezdetben rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban képződnek, míg máskor távolabb, a vérárammal elérhető szervekben jelennek meg. A betegséget ebben a stádiumában áttétes ráknak nevezzük.
Ráksejtek a szervezet bármelyik szövetében lévő rákkeltő hatásnak kitett sejtből kialakul-hatnak. A rákkeltő tényezők hatására a sejt genetikai anyaga megváltozik, de természe-tesen a genetikai anyag nem minden módosulása vezet valóban rákos elfajuláshoz. Rendszerint több rákkeltő tényező hat egyidejűleg, és egyszerre több – a genetikai anyag-ban bekövetkező – változás szükséges a rák kialakulásához.
A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás azaz környezeti tényezők -, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső behatásokat.
 |
A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli, de különösen a tüdő-, száj-, gége- és húgyhólyagrákét. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a rák kialakulásának. Környezetünk karcinogén (rákkeltő) anyagai közül a legfontosabbak az arzén, az azbeszt, bizonyos aromás vegyületek, a benzol, festékek és lakkok alkotórészei, a nikkel és a vinil-klorid. Az emésztőrendszeri rákok kialakulásában elsősorban a helytelen táplálkozás játszik szerepet.
Szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel szervezetünk védekezőrendszere – az immunrendszer – ezeket normálisan képes felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre sokkal nagyobb az esély, ha az immunrendszer működésének hatékonysága valamilyen okból kifolyólag lecsökken. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív (az immunrendszer működését gátló) gyógyszerek szedése gyengítik a szervezet védekezőrendszerét.
A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori daganatos megbetegedések is.
