A dohányzás mennyiségének mértékegységeként használt csomag-év jelentése: naponta 20 cigaretta elszívása 12 hónapon keresztül – a Mayo Clinic pulmonológusa, dr. David Midthun szerint csak az Egyesült Államokban körülbelül 7 millió ember esik ebbe a kategóriába. A NLST azzal a következtetéssel zárult 2011-ben, hogy a CT-szűrés körülbelül 20 százalékkal csökkenti a halálozást az említett nagy kockázatú populációban, szemben azokkal, akik nem vesznek részt szűrővizsgálaton vagy a szűrés a hagyományos mellkasi röntgenfelvétel készítésével történik. A CT-vizsgálat már olyan kisméretű daganatokat is képes kimutatni, amit a röntgenfelvétel nem. Más szakértői csoportok szélesebb összefüggésekben vizsgálják az évenkénti CT-szűrés potenciális előnyeit. Tavaly például a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) azt javasolta, hogy azok a személyek kerüljenek be a szűrővizsgálati programba, akik 50 (vagy 55) évesnél idősebbek, a dohányzás mértéke legalább 20 (vagy 30) csomag-év, és ezen felül még egy járulékos kockázati tényező fennáll (pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség, közeli rokonnál előfordult tüdőrák).

A szakemberek egyelőre erősen megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az alapellátásban miként csapódnak le az ajánlásokban foglaltak. Egyesek attól tartanak, hogy a tüdőrákszűrő CT-vizsgálat is úgy jár majd, mint a prosztatarák szűrésére végzett PSA-mérés, melyet az Egyesült Államokban sokszor nem orvosi természetű rendezvényeken is kínálnak grátisz. Az ilyen jellegű tömegszűrések erőteljes marketingje sok férfit rávesz, hogy elvégeztesse a szűrővizsgálatot, noha az Amerikai Urológus Társaság mára egyetértésre jutott abban, hogy a PSA-szűrést nem szabad rutin módon felajánlani az esetek legtöbbjében, mivel felesleges biopsziákhoz és műtétekhez vezethet, melyek nyomán akár impotencia vagy vizelettartási zavar is kialakulhat, ugyanakkor csak néhány halálesetet előz meg.

A tüdőrák CT-szűrése esetében – az eltérő technikai feltételek miatt − talán nem fenyeget az a veszély, hogy bevásárlóközpontokban toboroznák rá az embereket. Ahogyan dr. Frank Detterbeck, a Yale Egyetem vezető mellkassebésze fogalmaz: „A probléma az, hogy sok mindent találunk a szűrővizsgálat során, ezeknek körülbelül 97 százaléka azonban „semmi”. Ennél fogva egy széles körű, ingyenes szűrővizsgálati program nyomást gyakorolna az egészségügyre a tekintetben, hogy gyakrabban avatkozzon be, holott az a helyes, ha csak akkor történik beavatkozás, amikor megalapozott gyanúnk van rosszindulatú elváltozásra.”

Az amerikai statisztikák szerint a tüdőrák több beteg halálát okozza, mint bármelyik másik tumortípus, több áldozata van, mint az emlő-, vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyráknak együttvéve. A diagnózis felállítása utáni öt évet a betegek csupán 16 százaléka éri meg. Mire a daganat felismerésre kerül, az esetek jelentős hányadában már áttéteket adott más szervekbe, például a csontokba vagy az agyba. Ezzel szemben korai stádiumú rákban „még nincsenek metasztázisok, így van esély arra, hogy a műtét teljes gyógyulást hoz” – hangsúlyozza dr. Midthun. A BMJ-ben korábban megjelent vizsgálat szerint a tüdőrák korai stádiumban történő felismerése megkétszerezi az 5 éves túlélés esélyét, amennyiben sikerül a beteget rávenni, hogy egyidejűleg szokjon le a dohányzásról is. Ezzel kapcsolatban Frank Detterbeck, a Yale Egyetem szakértői bizottságának egyik elnöke megjegyzi, hogy a tüdőrákszűrés esélyt adhat az érintetteknek, de nem helyettesítheti a dohányzásról való leszokást.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a CT-vizsgálatnak is megvannak a maga veszélyei, ezért a szakemberek egy része kételkedik azzal kapcsolatban, valóban alkalmas lehet-e széles körű szűrővizsgálatokra. Ezen kívül viták vannak arra vonatkozólag is, mi legyen azokkal, akik éppen kívül esnek a szűrési kritériumokon, mi legyen például azzal az 54 éves férfival, aki arra presszionálja orvosát, hogy utalja be őt CT-szűrésre – melynek költségkihatásai sem elhanyagolhatóak. „Az új irányelvekben megadott kritériumoktól kissé eltérő dohányosok felől érkező kérések egy olyan problémát testesítenek meg, mellyel szembe kell néznünk – mondja dr. Peter Mazzone, a Cleveland Clinic mellkasspecialistája. – A legtöbb, amit az orvos tehet, hogy megpróbál a legszigorúbban ragaszkodni az útmutatóban megadott paraméterekhez.” Ha nem így teszünk és a tüdőrák szempontjából kevésbé veszélyeztetett betegeknek is felajánljuk a CT-szűrést, akkor sokkal több olyan apró elváltozást találunk, aminek nincs jelentősége, mint amennyi halálesetet ily módon meg tudunk előzni, így a mérleg nyelve a haszon felől a kockázatok felé billen. Ilyen esetekben felesleges szorongás ébred a betegben, és szükségtelen biopsziákra kerülhet sor. A másik kockázat, hogy a CT okozta sugárexpozíció önmagában is növelheti a tüdő- vagy emlőrák kialakulásának esélyét.